Lassan lejár a határidő, el kell döntenie mindenkinek, aki most tagja valamelyik magánnyugdíj pénztárnak, hogy marad vagy visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.

A döntés nem könnyű, rengeteg a kérdés mindkét oldalon.

Nézzük hogyan is állunk.

Ha visszalépünk az állami rendszerbe:

Ekkor nincs semmi dolgunk. Ha nem nyilatkozunk külön, akkor a visszalépés automatikusan megtörténik. A magánnyugdíj számlánkon eddig összegyűlt tőkét a pénztár visszautalja az állami nyugdíjalapnak. A reál hozam sorsáról még külön dönthetünk. Utaltathatjuk azt is az állami rendszerbe, befizethetjük önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy kérhetjük a kifizetését.

A munkabérünkből levont 10% nyugdíjjárulék ezután nem a pénztárhoz, hanem az állami nyugdíjalapba folyik be a munkáltató által utánunk fizetett 24% járulékkal együtt.

A kormány azt mondja, hogy az állami rendszerben mindenkinek egyéni számlája lesz, ezen lesz nyilvántartva a magánynyugdíj számláról beérkezett összeg és az ezután befizetésre kerülő járulék.

A valóságban ez az egyéni számla csak egy összeget fog tartalmazni, azt, hogy mennyi pénz került át a nyugdíjpénztártól (az átlépés utáni befizetések nem összegszerűen lesznek nyilvántartva, csak a biztosítotti időszak - ledolgozott idő - kerül nyilvántartásra)

Ez az összeg azonban ettől a perctől kezdve hozamot nem fog termelni, hiszen effektív pénz nem fog állni a szám mögött. A kormány az így beszedett pénzeket ugyanis kifizeti a mostani nyugdíjasok nyugdíjára és államadósság csökkentésre. 

A törvény ugyan garantálja, hogy nyugdíjba vonulásunkkor ez az összeg a rendelkezésünkre fog állni, de a kérdés az, hogy miből fogják majd akkor kifizetni és mennyit fog ez érni. Az ugyanis nem igaz, hogy nem fog veszteséget termelni, hiszen a ma befizetett 1 millió forint az 20 év múlva is 1 millió lesz, de a vásárló értéke valószínűleg sokkal kevesebb, hiszen közben infláció is van...

Az állami rendszerbe történő visszalépéssel biztosítjuk magunknak, hogy az ezután ledolgozott éveink beleszámítanak a majdani nyugdíjunkba. Az ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy hány ledolgozott év után számolják majd ki a nyugdíj összegét.

Ahhoz, hogy nyugdíjra egyáltalán jogosultak legyünk, minimálisan 20 igazoltan ledolgozott év szükséges. Ez azonban csak a nyugdíjminimumra jogosít, és mint tudjuk a teljes állami nyugdíj sem igazán fedezi a megélhetéshez szükséges havi összeget.

Tehát nem mindegy, hogy hány évet dolgozunk hivatalosan bejelentve.

Ha maradunk a magánnyugdíj-pénztárnál:

Amennyiben úgy döntünk, hogy maradunk a magánnyugdíj rendszerben, akkor az eddig összegyűjtött pénzt továbbra is a nyugdíjpénztárra bízzuk. Ez esetben megvan az esély arra, hogy az eddig befizetett és ezután befizetésre kerülő összegek szép kis hozammal gyarapodva áll majd rendelkezésünkre a nyugdíjba vonuláskor.

A munkabérünkből levont 10% nyugdíjjárulék ezután is a magánpénztári számlára érkezik. A munkáltató is ugyanúgy fizeti utánunk a 24% járulékot, de ez ebben az esetben már nem járulék, hanem nyugdíj adó formájában kerül az állami nyugdíjalapba. 

A megnevezés nem véletlen, ugyanis ha maradna "járulék", akkor az állam azután köteles lenne járadékot fizetni (mint ahogyan ezt meg is teszi a visszalépők esetében), de a beszedett "adó" után nincs az államnak fizetési kötelezettsége. Ezért került a törvénybe bele, hogy aki úgy dönt, hogy marad a magán rendszerben, az kizárja magát az állami nyugdíjból az ezután ledolgozott éveit illetően. Tehát a 2011. novembere utáni ledolgozott évek nem számítanak bele a majdani nyugdíjba.

Bizonytalansági tényező mindkét oldalon van bőven.

- Mennyire biztos az állami nyugdíj és mekkora lesz?

Az biztos, hogy lesz, hiszen egyetlen állam sem engedheti meg, hogy ellátatlanul hagyja az idős embereket. A kérdés csupán az, hogy meg lehet-e élni majd abból az összegből. A mai nyugdíjasok sem igazán élnek vígan és gondtalanul.

A felosztó-kirovó rendszer lényege az, hogy az aktív keresők által befizetett járulékból fizetik az aktuális nyugdíjakat. A trend pedig egyre inkább az, hogy csökken az aktív keresők száma és nő a nyugdíjasoké. Mekkora összegeket fognak tudni kifizetni 10-20-30 év múlva havi nyugdíjra? Mennyi lesz az aktív keresők száma? 

Arról nem is beszélve, hogy a magyar mindig is egy trükkös nép volt és ez ezután sem fog változni. A mostani nyugdíjrendszer átalakítás pedig véleményem szerint csak felerősíteni fogja a trükközést. A vállalkozók, saját céggel rendelkezők ugyanis egyre inkább úgy gondolkoznak, hogy csak minimál bérre jelentik be magukat, azután fizetnek járulékot, a többit pedig félreteszik maguknak. Az állami nyugdíjban ugyanis már senki sem bízik igazán, abban meg végképp nem, hogy abból élni is fog tudni öreg korában.

- Mennyi magánnyugdíj-pénztár fog maradni ezután és mennyire van ott biztonságban a befizetett összeg?

Az biztos, hogy a pénztárak száma drasztikusan le fog csökkenni. Az is igaz, hogy a taglétszám ezután nőni nem fog, hiszen a pályakezdők mostantól eleve az állami rendszerhez fognak tartozni. Nem tartom életszagúnak, hogy egy pályakezdő belépjen egy magánnyugdíj-pénztárba és ezzel lemondjon 40 év biztosítotti viszonyról az állami rendszerből.

Kérdés, hogy a kevés megmaradt pénztár mekkora költséggel fog tudni üzemelni, tehát a havonta befizetett járulékunkból mennyi lesz a levont költség, mennyit fognak befektetni és mire lesz ez elég a végén. 

Jó döntés most nem hiszem, hogy van, legfeljebb kevésbé rossz. Azt, hogy kinek mi éri meg jobban, azt mindenkinek magának kell eldönteni. 

Vannak érvek és ellenérvek mindkét oldalon, felelősen tanácsot adni ebben nem igazán lehet.

Egy valami azonban biztos. Bármelyik megoldást válasszuk is, ahhoz, hogy nyugdíjas éveinket anyagi biztonságban élhessük, mindkettő kevés.

Mindenkinek gondoskodnia kell saját magáról, félre kell tennie saját magának, ha biztosra akar menni.

A fiatalok ebből a szempontból előnyben vannak, hiszen sokkal több idejük van megteremteni a nyugdíjas évek anyagi fedezetét és ezt viszonylag kevesebb havi megtakarításból tehetik meg. 

A képlet egyszerű: TŐKE= IDŐ X PÉNZ

Minél több időnk van, annál kevesebb havi összegből tudjuk megoldani.

Azoknak, akik most visszalépnek az állami rendszerbe jó lehetőség nyílik elindítani egy saját megtakarítást, hiszen a magánnyugdíj-pénztár kifizeti az eddig elért reál hozamot, ami adott esetben több 100 ezer forint is lehet. Ez a pénz eddig sem volt betervezve a családi költségvetésbe, eddig is a nyugdíjcélt szolgálta, fordítsuk tehát most is a jövőnkre!

Amennyiben kíváncsi arra, hogy milyen lehetőségei vannak a nyugdíjrendszeren kívül, szívesen állok rendelkezésére. Írjon és felveszem Önnel a kapcsolatot.

Barkai Andrea

E-mail: barkai.andrea@gmail.com vagy barkai.gaborne@icg-holding.eu